A maglódi önkormányzat pályázatot nyújtott be egy turisztikai információs iroda megnyitására illetve a tájház felújítására. Kevesen tudják, de Maglódon ismerkedtek meg Petőfi Sándor szülei, amiről igazán érdekes dolgokat lehetne bemutatni egy kiállítás keretében.

Vámosladánnyal közös pályázat keretében az önkormányzat fel kívánja újítani a Bajcsy utcai tájházat, amelyben helyet kapna egy turisztikai információs iroda is.

A határon átnyúló turisztikai fejlesztés a Garam menti települések és Maglód partnersége keretében kerülne megvalósításra. Városunk a helyi látnivalók mellett főként kulturális és gasztronómiai programokkal csatlakozna a szlovákiai kistérség turisztikai kínálatához. A pályázat eredményéről a jövő év első negyedévében várható döntés.Lenne mit kiállítani, mert a Maglód területén talált gazdag régészeti leletanyag bizonyítja, hogy a környék már az időszámítást megelőzően is lakott volt. Késő bronzkori, ill. kora vaskori épületmaradványok, kemencék, használati eszközök nagy számban kerültek elő a település határában. A kelta, szkíta, avar jelenlét a feltárást követően egyértelműen bizonyítható. A maglódi avar aranykincs a Nemzeti Múzeumban került kiállításra. Az időszámítást követő korokból a hunokra utaló temetkezés nyomai is napvilágra kerültek. A régészek beazonosítottak egy késő Árpád-kori településmaradványt is egy korabeli templom létezését bizonyító burkolólapokkal, szenteltvíztartó-töredékkel.

Helytörténeti érdekesség az 1800-as évek Maglódjáról, hogy itt volt evangélikus kántor tanító Petőfi Sándor nagyapja. 1816 és 1818 között itt élt Petrovics István és Hrúz Mária. Itt ismerkedtek meg egymással, de házasságkötésükre − a mai maglódiak nagy bánatára − már nem itt került sor, hanem Aszódon, fiuk, Petőfi Sándor pedig már Kiskőrösön született. A maglódiak ma is úgy aposztrofálják lakhelyüket, mint „ahol Petőfi szülei szerelembe estek”.

Forrás: Szuperinfó, maglod.hu

{jcomments on}